E-mail:
Jelszó: Bejelentkezés E-kuponnal
A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának Családorvosi Tanszékével közösen a Kardiovaszkuláris prevenció és rehabilitáció című lap kreditpontos kvíz sorozatot indított. Minden lapszámban a cikkekhez kapcsolódó kreditpontos kvízt közlünk. Amennyiben a tesztek melletti kitöltött válaszösszesítőt postai úton visszaküldik, s a kvíz helyes, a naptári év végén lapszámonként 3 kreditpontot biztosít a tanszék. Kérjük, hogy feltétlenül küldjék el e-mail címüket, mert minden visszaküldő egy honlapunkhoz szóló regisztrációs kódot kap. E kód alapján a későbbi teszteket elektronikusan lehet visszaküldeni.
Kitöltő: () Pecsétszám*:
A NICE-ajánlás a vérnyomásmérés melyik módszerét részesíti előnyben?
a) változatlanul a hagyományos, rendelői mérések jelentik a diagnózis alapját b) a 24 órás vérnyomás-monitorozást (ABPM) c) az otthoni vérnyomás-monitorozást (HBPM) d) az összes módszer egyenértékű
Melyik állítás nem igaz a fehérköpeny-hipertóniára?
a) ABPM-mel és HBPM-mel is igazolható b) a rendelői emelkedett (140/90 Hgmm feletti) értékekkel szemben az otthon mért vérnyomás normális c) ártalmatlan jelenség, nem jelent emelkedett kockázatot d) gyógyszeres kezelést nem igényel
Mi jellemzi az időskori hipertóniát?
a) a szisztolés érték emelkedett, a diasztolés a szisztolés érték emelkedett, a diasztolés érték normális vagy alacsony b) oka az aorta rugalmatlanná válása, a nagy erek compliance-ának csökkenése c) önmagában célszerv-károsodásnak számít d) az a), a b) és a c) válasz is igaz
Melyek az ABPM előnyei?
a) megállapítható a vérnyomás napszaki ritmusa b) megítélhető a dipper/non-dipper státus c) igazolható a fehérköpeny-hipertónia d) felmérhető a gyógyszerek hatástartama
A diuretikumok közül melyik szert favorizálja a NICE-ajánlás?
a) indapamid b) hidroklorotiazid c) klórtalidon d) spironolakton
Melyik állítás igaz?
a) A felfedezett hyperlipidaemiák 80–90%-a kevert típusú, azaz a koleszterin- és a trigliceridszint emelkedése együtt fordul elő. b) A felfedezett hyperlipidaemiák 8–9%-a kevert típusú, azaz a koleszterin- és a trigliceridszint emelkedése együtt fordul elő. c) A felfedezett hyperlipidaemiák 80–90%-a tiszta típusú, azaz a koleszterin- és a trigliceridszint emelkedése külön fordul elő.
a) A triglicerid szintjének mérése fontos, hiszen már 50 mmol/l feletti érték pancreatitis veszélyt jelent, így kezelendő. b) A triglicerid szintjének mérése fontos, hiszen már 5 mmol/l feletti érték pancreatitisveszélyt jelent, így kezelendő. c) A triglicerid szintjének mérése nem fontos, hiszen kardiovaszkuláris rizikótényezőt kizárólag a megemelkedett koleszterinszint jelent.
A trigliceridszint értékét a legélettanibb és a leghatékonyabb módon a testsúly csökkentése révén tudjuk mérsékelni.
a) igaz b) hamis
a) 2–4 mmol/l közötti trigliceridszint esetén legfeljebb 20 g zsír/nap-os diéta és azonnali fenofibrátkezelés indokolt. b) 20–40 mmol/l közötti trigliceridszint esetén legfeljebb 200 g zsír/nap-os diéta és azonnali fenofibrátkezelés indokolt. c) 20–40 mmol/l közötti trigliceridszint esetén legfeljebb 20 g zsír/nap-os diéta és azonnali fenofibrátkezelés indokolt.
70 mmol/l-nél nagyobb trigliceridszint esetén vagy szövődmények fennállásakor a plazmaferezis alkalmazása mindenképpen indokolt.
a) Az agyérbetegeknél nagyobb az ismételt stroke elszenvedésének az esélye, mint az egyéb vaszkuláris szövődmények (akut szívizominfarktus) kialakulásának. b) Az agyérbetegeknél kisebb az ismételt stroke elszenvedésének az esélye, mint az egyéb vaszkuláris szövődmények (akut szívizominfarktus) kialakulásának.
A stroke-ot követő hosszú távú antiaggregációs kezelés két és fél éves követési periódus alatt kb. 36%-kal csökkenti a nem fatális kimenetelű stroke és 25%-kal a súlyos vaszkuláris események számát.
A tiklopidin alkalmazását korlátozza, hogy adásának első néhány hónapjában granulocytopenia alakulhat ki.
a) A pitvarfibrilláció a 60 év feletti populáció 2–4%-át, a 80 év felettiek 50%-át érinti, az iszkémiás stroke rizikóját kb. 4-5-szörösére növeli. b) A pitvarfibrilláció a 60 év feletti populáció 2–4%-át, a 80 év felettiek 10%-át érinti, az iszkémiás stroke rizikóját kb. 14-15-szörösére növeli. c) A pitvarfibrilláció a 60 év feletti populáció 2–4%-át, a 80 év felettiek 10%-át érinti, az iszkémiás stroke rizikóját kb. 4-5-szörösére növeli.
MI-t túlélt betegek tartós antikoagulálása a stroke abszolút rizikóját évente 1%-kal csökkenti, egyszersmind csökkenti a vérzéses stroke veszélyét.
a) A rövid távú vérnyomás-variabilitás nem áll összefüggésben a hipertenzív célszervkárosodásokkal. b) A hosszú távú vérnyomás-variabilitás a stroke rizikófaktora. c) A rövid távú vérnyomás-variabilitásból kiszámolható a hosszú távú.
A hosszú távú vérnyomás-variabilitást csökkentik
a) a kalciumantagonisták b) az ACE-gátlók c) az ARB-k
Melyik állítás hamis?
a) A vizitek közötti csúcsvérnyomás-érték a stroke prediktorának bizonyult. b) Az ARB kezelés csökkentheti a pitvarfibrilláció kialakulását. c) A nagyobb vérnyomás-variabilitású betegek stroke-rizikója a pitvarfibrilláció miatt emelkedett.
Mire mutatott rá az ASCOT vizsgálat retrospektív analízise?
a) a) A kalciumantagonista kezelés a bétablokkoló terápiával szemben csökkenti a vérnyomás-variabilitást. b) b) A kalciumantagonista kezelés a bétablokkoló terápiával szemben növeli a vérnyomás-variabilitást. c) c) A kalciumantagonista kezelés a bétablokkoló terápiával szemben nem befolyásolja a vérnyomás-variabilitást.
Mit találtak az MRC vizsgálat retrospektív analízise során?
a) A béta-blokkoló mind a placebóhoz, mind a diuretikum alapú kezeléshez viszonyítva növelte a hosszú távú vérnyomásvariabilitást, és ez a stroke-tendencia csökkenésével társult. b) A béta-blokkoló mind a placebóhoz, mind a diuretikum alapú kezeléshez viszonyítva csökkentette a hosszú távú vérnyomás variabilitást, és ez a stroke-tendencia növekedésével társult. c) A béta-blokkoló mind a placebóhoz, mind a diuretikum alapú kezeléshez viszonyítva növelte a hosszú távú vérnyomásvariabilitást, és ez a stroke-tendencia növekedésével társult.
A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!
