Lapszámok > II. évfolyam (2009) - 3. szám
A sokszeletes CT jelentősége a kardiovaszkuláris prevencióban
A korszerű multidetektorsoros CT (MDCT) berendezések kiváló térbeli és időbeli felbontásuknak köszönhetően megbízható nem invazív coronarographiás képalkotást tesznek lehetővé és ezért a koronáriabetegség alacsony vagy közepes probabilitásával bíró populáció szűrésére alkalmas eszközök. A 16-64 szeletes CT-berendezések magas szenzitivitással (83-99%) és specificitással (93-98%) képesek azonosítani a hemodinamikailag szignifikáns koronária-lumenszűkületet.
A nők szívbetegsége
A nők cardiovascularis betegsége részben fiziológiai okok miatt különbözik a férfiakétól. A nők koszorúér-betegsége sok esetben atípusos panaszok formájában jelentkezik, és a diagnosztikai tesztek érzékenysége is más. Összességében a nők szívbetegsége aluldiagnosztizált és részben következményesen alulkezelt is. Több odafigyeléssel, ha a nők maguk, és a nőket kezelő orvosok is „komolyabban veszik” a nőket veszélyeztető cardiovascularis betegséget, akkor a rendelkezésre álló diagnosztikai fegyvertár elegendő arra, hogy a betegség időben felderítésre kerüljön, és megkapják a nők a szükséges kezelést, aminek következtében a nők cardiovascularis halálozása is jelentős mértékben csökkenni fog.
Az erectilis dysfunctio, mint a szív- és érrendszeri betegségek korai markere
Amióta a merevedési zavar per os szerekkel kezelhető, a szexualitással összefüggő cardiovascularis szempontok is előtérbe kerültek. A témában csaknem 2000 szakirodalmi közlemény jelent meg. Mivel a merevedés fiziológiája a vasculaturával összefüggő biokémiai folyamatokkal, patofiziológiája e folyamatok kóros irányba tolódásával jellemezhető, a kérdés elméleti (endothel dysfunctióval kapcsolódó), klinikai (a szexuális terhelhetőséget érintő), és prevenciós (kockázatokkal összefüggő) tárgyalása napirendre került.
Az alkohol károsítja és/vagy védi az emberi szervezetet?
A humán alkoholhatás jellegzetes dózishatás összefüggés. A túladagolás – az alkoholizmus – számos szerv károsítása útján igen veszélyes, a mérsékelt alkoholfogyasztás viszont nagy vizsgálatok tanúsága szerint az emberi szervezetre kedvező hatású lehet. A megfelelő dózis kiválasztásában nagy egyéni különbségek vannak. Az általában elfogadott meghatározás mérsékeltnek azt az alkoholfogyasztást veszi, ha a nők naponta egy italt, a férfiak legfeljebb két italt isznak. Ebben a szabványban egy ital 12,5–13,0 gramm etilalkoholt tartalmaz, ami borból átlag 114–148 grammot, sörből 356 grammot, pálinkafélékből 42 grammot jelent. A foetalis alkohol szindróma veszélye szempontjából, terhesség alatt a mérsékelt alkoholfogyasztást nem találták káros hatásúnak, de biztonsági okokból terhesség idején absztinencia ajánlott. A mérsékeltnél több szesz megivása a legkülönbözőbb rosszindulatú daganatok kockázatát fokozza. Az alkoholizmus sajátos szívizom-károsodás esélyét is megnöveli.
A dohányzáselhagyás hatása az atherogen vascularis folyamatokra, a hörgőfalra és az ischaemiás szívbetegségre
A dohányzás a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának és halálozásának egyik első számú megelőzhető tényezője. A dohányzás kardiovaszkuláris rendszert érintő káros pathológiai és klinikai hatásai jól ismertek. A dohányzás elhagyásától várható kedvező hatásokra és a rizikó csökkentésére vonatkozóan is közvetlen bizonyítékokkal rendelkezünk. Míg bizonyos fiziológiai paraméterek a leszokást követően már napok és hetek alatt javulnak, a cardiovascularis morbiditás és mortalitás csökkenése csak évek múlva jelentkezik.
Újabb szempontok az antilipidaemiás kezelésben
Az atheroscleroticus eredetű kardiovaszkuláris betegségek megelőzésében, illetve terápiájában az antilipidaemiás kezelés kulcsfontosságú szerepet játszik. Az LDL-koleszterin erélyes csökkentése a klinikai események gyakoriságának jelentős mérséklődéséhez vezetett. Az LDL-koleszterin csökkentésében a statinok monoterápiás alkalmazása, illetve a szelektív koleszterin felszívódás csökkentő ezetimibbel való kombinációja bevált módszerként kerül alkalmazásra. A reziduális rizikó, tehát az LDL-koleszterin csökkentése után még fennmaradó szív-érrendszeri kockázathoz a triglyceridek emelkedett és a HDL-koleszterin csökkent szintje nagymértékben járul hozzá.
A kardiológiai rehabilitáció aktuális kérdései
A kardiológiai rehabilitáció az aktív kardiológiai ellátás szerves része, ami ambuláns és intézeti keretek között végezhető. Az ellátás színvonala és a lehetőségek szerint I–II–III. progresszivitási szintek különböztethetők meg. Hazánkban a szívbetegek az akut esemény után elsősorban intézeti rehabilitációra kerülnek. Az országban területi ellátási különbségek kimutathatók, de ezt a hiányosságot az országos intézetek tevékenysége kompenzálja. A valóban jól működő intézeti rehabilitációs programok erősítése mellett a jövőben az ambuláns kardiológiai rehabilitáció fejlesztése indokolt.
Talált elemek: 11 db (összesen: 1 oldal)