Lapszámok > III. évfolyam (2010) - 3. szám
A sztatinok antikancerogén hatása
Egyre több klinikai adat utal arra, hogy a 3-hidroxi-3-metil-glutaril koenzim A - (HMG-CoA-) reduktáz sztatinok – koleszterinszintet csökkentő hatásuktól független módon – szerepet játszhatnak a daganatos megbetegedések megelőzésében és kezelésében. A sztatinok számos daganatellenes hatással rendelkeznek: gátolják a tumor növekedését, az érújdonképződést és az áttétképződést. Annak ellenére azonban, hogy számos in vitro vizsgálat bizonyította, hogy a sztatinok nagyon hatékonyak a daganatsejtek szaporodásának gátlásában és a tumorsejtek elpusztításában, az állatkísérletek során mérsékelt daganatellenes hatást tapasztaltak, és a klinikai vizsgálatok alapján hatékonyságuk egyelőre nem tisztázott. E mellett, a normális és a daganatos sejtekre kifejtett pleiotróp hatásaiknak köszönhetően, a sztatinok számos módon hatnak a daganatellenes kezelésre, részben fokozva, részben csökkentve annak hatékonyságát.
Az elhízás és a táplálkozási szokások vizsgálata keringési betegségben szenvedők körében
A nagy népegészségügyi jelentőségű keringési betegségek szekunder prevenciójának fontos eleme a betegek diétáztatása és a kóros testtömeg csökkentése. Vizsgálatunk célja az alapellátás kiaknázatlan lehetőségeinek feltárása volt a betegek táplálkozási szokásainak racionalizálása területén. A vizsgálatban részt vevő 56 háziorvosi praxis 674 szívinfarktust és/vagy szélütést elszenvedett betegének adatfelvétele a háziorvosok által kitöltött adatlap és önkitöltős kérdőív segítségével történt. A vizsgálat 295 (44%) nő és 379 (56%) férfi részvételével zajlott. A női betegek 33,2%-a túlsúlyos, 46,8%-a elhízott volt, míg a férfiak eredményei e kategóriákban 39,1% és 43,5% voltak. Célérték feletti haskörfogat-értékkel a nők 92,9%-a, a férfiak 78,9%-a rendelkezett. A gondozottak 72,7%-a kapott étrendi tanácsot háziorvosától, ennek ellenére csak 29,8%-uk követett zsírszegény, 30,3%-uk sószegény étrendet, és csak 14,8%-uk fogyókúrázott. Összességében a diéták követése távolról sem volt megfelelő: a betegek többsége elhízott volt. Bár a vizsgált intervenciós lehetőségek haszna bizonyítékokkal alátámasztott, azokat mégsem használják kellő hatékonysággal.
Milyen gyógyszer javasolt a diabetesprevencióra?
Követéses vizsgálatok igazolják, hogy az enyhe szénhidrátanyagcsere-zavarban szenvedőkben a metformin, az akarbóz és a tiazolidindionok késleltetik, illetve kivédik a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását. Ezen orális antidiabetikumokon kívül a lipidszintet csökkentő pravasztatinnak, a testsúlyt csökkentő orlisztátnak, a menopausa utáni homonpótló ösztrogén/medroxi-progeszteronnak és egyes renin–angiotenzin rendszerre ható gyógyszereknek van ilyen hatása. A felsorolt gyógyszerek 2-es típusú cukorbetegség kialakulását késleltető hatása azonban nem vetekszik a rendszeres fizikai aktivitás, a tartósan egészséges étrend és a testsúlykorrekció azonos irányú hatásával.
A „rossz” HDL
Az elmúlt évtizedekben számtalan evidencia gyűlt össze a HDL-koleszterin szintje és a kardiovaszkuláris betegségek és az általuk okozott halálozások között fennálló összefüggésről. Az epidemiológiai vizsgálatok azt mutatták, hogy az alacsony HDL-koleszterinszint egyenlő a magasabb kardiovaszkuláris rizikóállapottal. Ugyanakkor a minél magasabb HDL-koleszterinszint kardioprotektív hatásúnak bizonyult. Ahogy az LDL-koleszterinnel kapcsolatosan kiderült, hogy a mennyiségi értékeken túl a részecskék minősége is nagyon fontos az aterogén hatás szempontjából, úgy az elmúlt években egyre több adat mutatott arra, hogy a HDL-részecskéknél is lényegi kérdés a kardioprotekció tekintetében a mennyiség mellett a minőség is. Egyre több vizsgálat foglalkozik a HDL-részecskék funkciójával, pontosabban a diszfunkcionális HDL – azaz a gyulladást elősegítő (proinflammatorikus) HDL – kérdésével. Ez az áttekintés a Janus-arcú HDL „rossz” oldaláról szerzett ismereteinket foglalja össze.
Kulcsszavak: HDL-koleszterin, diszfunkcionális HDL, proinflammatorikus HDL, gyulladás, atherosclerosis
Mellkasi fájdalom
A mellkasi fájdalom gyakori tünet. Okozhatják a szív, a mellkasi szervek, a csontok, az ízületek, a vázizomzat, de előidézhetik hasi kórképek is. Akkor a legveszélyesebb, ha akut coronaria szindróma miatt lép fel. Ebben az esetben gyors diagnosztikára és intézeti ellátásra van szükség. A differenciáldiagnosztikában egyetlen EKG-felvétel nem elegendő a súlyos probléma igazolására vagy kizárására. A végleges diagnózist ismételt EKG-felvételek, laboratóriumi és egyéb intézeti vizsgálatok alapozzák meg. ST-elevációs infarktusban különös jelentősége van a késési idők – elsősorban a beteg késési ideje – lerövidítésének.
A hyperurikaemia kardiovaszkuláris szerepének újraértékelése
Az epidemiológiai vizsgálatok szerint a szérum húgysavszintje szorosan összefügg számos kardiorenális kórképpel, így a hipertóniával, a metabolikus szindrómával, a koszorúér-betegséggel, a cerebrovaszkuláris betegséggel, a vaszkuláris demenciával, a praeeclampsiával és a krónikus veseelégtelenséggel. A hyperurikaemia jelentőségének újraértékelését számos újabb tanulmány megjelenése indokolta, amelyek egyfelől azt találták, hogy a szérum húgysavszintjének megemelkedése megelőzi a hipertónia, az obesitas, a diabetes mellitus vagy a nephropathia megjelenését, másfelől több olyan mechanizmust is feltártak, amelyek magyarázhatják a hyperurikaemia kardiorenális károsító hatásait.
Talált elemek: 9 db (összesen: 1 oldal)